Térkép - Nagyszeben (Sibiu)

Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben. Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye, ma Szeben megye székhelye. Szenterzsébet (románul Gușterița, németül Hammersdorf, szászul Hammersterf) egykor önálló település volt, ma Nagyszeben része.

Légvonalban Bukaresttől mintegy 220 km-re északnyugatra, Budapesttől 430 km-re délkeletre, Kolozsvártól pedig 110 km-re délre, a Szeben-folyó partján, az Olt mellékfolyójánfekszik fekszik. Napjainkban Szeben megye székhelye, 1692-1791 továbbá 1849-65 között az Erdélyi Fejedelemség központja is volt.

A "Szemek városa" becenevű település belföldi és külföldi látogatók számára is jól ismert turisztikai célpont. Kultúrájáról, történelméről, gasztronómiájáról és változatos építészetéről ismert, amely magában foglalja a nagy ikonikus szemű házakat, melyek Nagyszeben becenevét adták, ezek a 21. század eleje óta nagy odafigyelést kap. 2004-ben történelmi központja megkezdte az UNESCO Világörökség részévé válásának folyamatát, ám mai napig nem sikerült azt megszereznie. 2007-ben Európa Kulturális Fővárosa volt. Egy évvel később a Forbes rangsorolása szerint "Európa 8. legideálisabb lakóhelyének" választották meg. 2019-ben Nagyszeben és környéke Európai Gasztronómiai Régió lett. A várost ad otthont 2021-ben az Európa Vándor Fővárosa rendezvénynek, amely Európa legfontosabb turisztikai vándorrendezvénye. 2019-ben európai uniós csúcstalálkozónak adott otthont.

Nagyszeben a karácsonyi vásáráról is nagyon ismert. A város híres szülötte Conrad Haas és Hermann Oberth, akik a rakétagyártás úttörői voltak. Az eGold kriptovalutát létrehozó Elrond céget (a világ legnagyobbjai közé tartozik) nagyszebeniek alapították.

2011-ben a város lakossága 147.245, míg egy 2019-es becslés szerint ez a szám 169.056. Ugyanakkor Nagyszeben agglomerációja közel 267.170 lakóval rendelkezik. A város igazgatása alá tartozik Păltiniș nevű falu is, mely 35 kilométerre délre található tőle.

Nagyszeben történelmileg az erdélyi szászok egyik legfontosabb központja volt. Härmeschtatnak hívják a saját helyi nyelvjárásukban. 1190-ben alapították német telepesek, a Magyarországhoz tartozó Erdélybe érkeztek a bányászat, a kézművesség és a kereskedelem fejlesztése céljából. A 14. századra jelentős kereskedelmi központtá vált, és a 7 erdélyi német város (Siebenbürgen, innen jön Erély német elnevezése) egyike lett. Itt alapult az első iskola és gyógyszertár az akkori Magyar Királyságban.

A 18. században a románok bevándorlásának következtében, Nagyszeben Erdély egyik legfontosabb román központja is lett. 1692 és 1790 között a Habsburg Monarchia, 1867 és 1918 között pedig az Osztrák-Magyar Monarchia részét képezte. 1896-ban használták itt először elektromos áramot, 1904-ben pedig az akkori Európa második városa volt, amely bevezette az elektromos trolibuszt.

Miután az első világháború után Nagyszeben Románia része lett, az erdélyi szászok folyamatos kivándorlása megkezdődött. Ugyanakkor a város lakosságának zöme még mindig német maradt. A román rendszerváltás után a német lakosság túlnyomó része gazdasági okokból emigrált.

Gyulafehérvártól 73 km-re délkeletre, a Déli-Kárpátok északi előterében, a Szebeni-medence közepén fekszik.